A Tűzróka

Először is szeretném megköszönni a lehetőséget a New Line Kiadónak és az írónőnek, hogy lehetővé tették A tűzróka elolvasását számomra. Anyaként, mint visszatérő blogger nekem ez nagy lehetőség és örülök, hogy bizalmat szavaztak nekem. Meg kell mondjam, azért is jelentkeztem mert nagyon megtetszett a borító és a fülszöveg. Nagyon vártam hogy kézhez kapjam és amikor ez megtörtént azonnal megihletett egy fotó erejére. Külön köszönöm az ajándékokat is amiket mellé kaptam, ez igazán figyelmes az írónőtől, nekem olvasónak pedig megmelengeti a szívem, hiszen nem csak egy könyvet kaptam ajándékba,ami már önmagában is csoda a mai világban, hanem még a könyvhöz tartozó kiegészítőket is :). 

Az igazság az, hogy előtte nem ismertem az írónő munkáit, de mivel ezzel a kötettel megnyert magának, biztos vagyok benne, hogy megpróbálom a többi regényét is beszerezni és elolvasni. Akkor lássuk a fülszöveget, majd az értékelésem következik és a bejegyzést egy interjúval zárom, amit Aurorával készítettem.

A történet:

A ​léleknek hét szintje van, és minden őrző vonzódik egyhez…

Amaja egy titokzatos tűzeset után a mogorva, flegma, kissé életunt harcos, azaz a Vadász oltalma alá kerül. El kell hagynia Japánt, hogy ő is kivegye részét a világ kezdete óta tartó háborúban; harcoljon a lelketlenekkel, és őrző váljon belőle.

Magyarországra érkezik, ahol a Margitszigeten lévő, titkos Akadémián megismeri ikertestvérét, Alexandert. A két árva nyomozásba kezd, hogy kiderítse, miként haltak meg a szüleik. Ekkor még nem is sejtik, milyen titkok és rejtélyek övezik őket, miközben új barátaiknak is bőven akad rejtegetnivalója.

Vajon kiderül, miért száműzték az ikreket a Föld két külön pontjára, hogy ott nevelkedjenek? Mi köze lehet az Elsőknek, akik maguk is lelketlenek, a testvérekhez és világunk pusztulásához? Vajon Amaja megbékél-e valaha a tűzróka jelenlétével, mely egyszerre perzseli fel az emberek és őrzők életét… És végül meddig tudja távol tartani magát a Vadásztól, aki felébreszti szunnyadó ösztöneit?

Vámpírok, átkok, merényletek, boszorkányok, humor és romantika jellemzi ezt a különleges univerzumot, amely világunk álarca mögött rejtőzik.

Megmondom őszintén, hogy engem már az elején megfogott a történet, hiszen nincs köntörfalazás és unalmas bevezető fejezetek, hanem rögtön belecsöppenünk a cselekménybe, ami elindítja az egész sztorit. Azzal, hogy Amaja menekülni kényszerül, majd belebotlik a Vadászba, máris izgalmassá vált a könyv. Amit ezek ketten leművelnek egymással szócsatában, attól sokszor a hasamat fogtam a nevetéstől. Amaja egy  visszahúzódó lány, de Jack a Vadász jelenlétében előtör belőle a vadóc és olyanokat szól oda neki, hogy öröm volt olvasni.

Jack az a tipikus rossz fiú, akitől mindenáron megvédenénk magunkat, a szívünket,a testünket, a lelkünket,  mindenünket...a lányainkat meg végképp 😀. 

Biztos sokan vagyunk akik legalább egyszer megpróbálkoztak egy ilyen rossz fiúval az életben, gondolván hogy mi leszünk azok aki miatt megváltozik, de valljuk be a legtöbben csúfos kudarcot vallunk... Jack és Amaja kapcsolata az a tipikus gyűlöllek-szeretlek amit én kifejezetten imádok, viszont náluk eleinte kicsit idegesített, mert a férfi határozottan kijelentette, hogy nem érdekli a lány, ő csak egy munka számára, de a cselekedeteiben viszont teljesen az ellenkezője jött át. Igaz a könyv végén kiderül, miért olyan amilyen és a történet során bebizonyítja, hogy több van benne, mint ami első ránézésre látszik. 

A könyv elején megismerhetjük a Lelketleneket is, akik a fő ellenségek ebben a sztoriban, ők a halhatatlanok, akik már mind a hét szintből fakadó erőt bírják.
Amaja életére törnek és Jacknek folyton résen kell lennie, hogy megvédje a lányt. De Amaja sem marad tétlen, egyszer neki is sikerül megmentenie a férfi életét.

Miután megérkeznek Budapestre, onnantól főleg imádtam a sztorit. Eleve az, hogy a mi hazánkban játszódik nálam már egy hatalmas plusz pont. Szerintem gyönyörű országunk van, tele izgalmakkal és rejtelmekkel és Aurora bemutatta egy olyan oldalát, amit nagyon közel érzek magamhoz. Ezáltal a történetet is a szívembe zártam. Számomra ez nem csak egy szimpla fantasy regény, kicsit azért több annál. Aki egy kicsit is hisz a természetfelettiben, hogy igenis vannak dolgok amiket nem mi irányítunk, hogy vannak segítőink, mint például a könyvben Astridnak, az tudja miről beszélek ( én magam tündérek rajongója vagyok ).

Na de vissza a történethez...miután Jack "leszállítja" a lányt, Amaja megismerkedik ikertestvérével Alexanderrel, akivel nem is tudtak egymásról. Míg Amaja tűzróka, addig a fivére jégróka. Nekem ő is nagyon szimpatikus volt, kár hogy keveset tudtam meg a karakteréről, remélem a következő részekben jobban megismerhetjük. Amaja összebarátkozik az iskola pár diákjával és próbál megismerkedni ezzel az Őrzőkkel teli világgal, ahol mindenki vonzódik a lélek hét szintjének egyikéhez. Vannak akik állattá tudnak változni, vannak akik a növényekkel kerülnek szorosabb kapcsolatba,  vannak boszorkányok és így tovább. Az Akadémián kívül találkozhatunk még vámpírokkal is, akiknek szintén nagyon örültem, mert végre normális vérszívókról olvashattam. A testvérpár a barátaik segítségével szeretné kideríteni, hogy kik is voltak a szüleik és miért ölték meg őket illetve, hogy miért szedték őket szét és vitték el a lehető legmesszebbre egymástól. Sok kalandban és csínytevésben lesz részük és mindeközben igazi barátokká kovácsolódnak össze. A különböző kultúrák találkozása igazán izgalmasság tette a történetet. Közben Aurora és Jack kapcsolatában is történnek változások, aminek a sok huza-vona után természetesen örültem. Igaz sokszor Jacket úgy arcon tudtam volna törölni a nyers modora és bunkósága miatt, hogy magam is meglepődtem a saját reakciómon mikor ezek ketten végre egymásnak estek 😀 .

És a vége....a vége....hogy lehet így vége?????? Azonnal a folytatást szeretném olvasni... 😅

Pont amikor titkok derültek ki és az események felgyorsultak, amikor megtudom hogy Jack ki is valójában...akkor van vége? Neeeee Aurora, ezt nem teheted velem *;* .

Így a végére csak annyit szeretnék írni, hogy köszönöm a lehetőséget és az élményt, amit a könyv nyújtott számomra. Aki egy kicsit is szeret elmerülni az urban fantasy történetekben, annak mindenképpen ajánlom, mert A tűzróka elkalauzol bennünket egy olyan világba, ahol talán egy hajszál választja csak el a valóságot a varázslattól és mindezt gyönyörű fővárosunkban, Budapesten teszi.

Végül kérlek fogadjátok szeretettel rövid interjúmat az írónővel, Aurora Lewis Turner-rel :

1. Mikor érezted azt először hogy írni szeretnél? És mi volt az első történeted?

Aurora:  Tizennégy éves voltam, és nagy A gyűrűk ura fan. Az egyik barátnőmmel arról beszélgettünk, hogy nem érhet így véget a történet, írjunk neki folytatást. A gyermeki naivitásom végül odáig vitt, hogy megírtam, aztán el is került kiadóhoz, de ugye a szerzői jogok miatt a fiókban maradt. Viszont ott kaptam a tanácsot; ha írással akarok foglalkozni, menjek magyar szakra. És úgy is lett. A többi már csak történelem. :)


2. A Tűzróka mikor fogalmazódott meg benned?

Aurora: A tűzrókát interaktív történetként írtam, ami még tavaly nyár környékén kezdődött. Az interaktív történet annyit tesz, hogy a csoportomban lévő olvasókkal együtt alakítom a sztorit. Vagyis ők döntenek a műfajról, a szereplők nevéről, és sokszor a kinézetükről is. Megírom az első fejezetet, amit a blogomon vagy Wattpaden teszek közzé, és utána felteszek egy kérdést a folytatással kapcsolatban. És ez így megy hétről hétre. Általában a címéről és sokszor a borítóról is az olvasók döntenek. Hogy mikor fogalmazódott meg bennem ez a sztori? Még az előző interaktív történet közben. Mindig pánikba esek, hogy mi van, ha ötlet nélkül maradok, de aztán amire véget ér egy interaktív, addigra a másik már ott van a fejemben.


3. Hogy érzed, honnan kaptál ihletet? Esetleg hiszel a természetfelettiben?

Aurora: Nem hiszem, hanem tudom. ;) Ha az ember belegondol, mennyi esélye van annak, hogy létezzen, hogy volt akkora szerencsénk, pont a Földön alakuljon ki élet, amin aztán kifejlődtek furábbnál furább, különlegesebbnél különlegesebb lények és köztük mi, emberek, akik képesek feltenni a nagy kérdést, hogy mi végre is vagyunk a világon, és még akár más (mesterséges) intelligenciát is létre tudunk hozni - mi ez, ha nem csoda? Ilyen értelemben hiszek a sorsban és a természetfelettiben, akárcsak abban, hogy nem minden jelenségre tudunk magyarázattal szolgálni, és ez jól is van így. De azt azért nem gondolom - bár jó lenne -, hogy a Margitszigeten létezik egy eldugott iskola őrzőknek. Amúgy maga a sziget, a saját élményeim és az olvasóim is inspiráltak.


4. Én hiszek dolgokban és a könyv olvasása során olyan érzésem volt, mintha ez kicsit több lenne mint egy fantasy regény, legalábbis számomra, te hogy érzed?

Aurora: Ennek nagyon örülök. :) Egy író számára a könyve mindig több mint egy (fantasy) regény. Kicsit olyan, mintha a gyerekem lenne. De tény, hogy ez a könyv különleges helyet foglal el a szívemben. Úgy érzem, amióta írok és könyvkiadással foglalkozom, sokat fejlődtem, sok embert és szakembert ismertem még, és A tűzróka valamilyen értelemben ennek a fejlődési hullámnak a kicsúcsosodása. Persze ez nem jelenti azt, hogy itt leteszem a tollat, vagy kényelmesen hátradőlök. Jönnek még egyre nagyobb hullámok.


5. Miért épp Magyarországot azon belül Budapestet választottad helyszínnek? Nekem ez nagyon tetszett mert szerintem gyönyörű országunk van és sok mindent rejt amire nem is gondolnánk 😊.

Aurora: Ez egy nagyon jó kérdés. Egyszerű rá a válasz; ezt ismerem. :D Ez az első urban fantasy regényem, és elég nehéz logikai bakik nélkül írni egy napjainkban játszódó történetet olyan kultúráról, amit az ember nem ismer. Bár utánaolvastam Japánnak, de az ott játszódó fejezeteket megmutattam a témában nálam okosabbnak. Olyannak, aki napi szinten japánokkal dolgozik, és volt már párszor a szigetországban. Másrészt igazad van, szerintem is szép ország a miénk. De nem akartam annyira jellemzően "magyarra" írni a cselekményt. A célom az volt, hogy akár külföldön is megállja a helyét, annyi különbséggel a külföldi irodalomhoz képest, hogy egy kis ékszerdobozban játszódik Európa szívében.


6. A rókák közel állnak hozzád? Van jelentősége hogy a főszereplőid pont rókává tudnak átváltozni?

Aurora: Szeretem a rókákat, mivel ellentmondásos lények. Ugye van, aki megveti őket a tyúktolvajlás és veszettségterjesztés miatt, mások meg imádják őket, mert szépek és kitűnő vadászok különleges képességekkel. Amaja karaktere is kicsit ilyen. Japánban kinézik őt, mert külsőleg európai, akárcsak az iskolában, ahol barátaival lassacskán megalapítja a kicikizettek egyesületét. Másrészt viszont erős, lobbanékony és különleges. Akárcsak bármely hétköznapi róka.
A regényeimben gyakran vannak állati karakterek. Volt már medve, bagoly, mosómedve, jelenleg a róka és a hiéna a kedvenc. Egy készülő sztoriban pedig még malac is előfordul. Szeretem a meg nem értett állatokat. :)


7. A folytatás mikorra várható?

Aurora: A tervek szerint még idén, karácsony előtt. De még egyeztetek a kiadóval.


8. Kicsit megismerhetjük benne jobban Alexandert és Jacket?

Aurora: Nagyon remélem. Bár amennyire visszahúzódó Alexander karaktere, Jacké már nem annyira. Alexander különleges helyet foglal el a szívemben, mert ha lenne testvérem, olyasvalakit képzelnék magam mellé, mint ő. A családban van diszlexiás személy, aki néha megdöbbent éleslátásával és azzal, hogy teljesen másként gondolkodik, mint mondjuk én. Furán hangzik, de számomra a diszlexia inkább szuperképesség, mint egyfajta átok. És Alexandert is próbáltam felruházni ezzel a képességgel.

Jack meg... Ő minden lányos szülő rémálma, aki durva és vad, mint egy valódi hiéna, de azért jóval több van benne. Ugye az első rész végén kiderül, miért olyan, amilyen. Számomra Jack egy erős karakter, akit lehet vagy nagyon utálni, vagy nagyon szeretni. És örülök, hogy az eddigi visszajelzések alapján ezeket a reakciókat kapom. Az olvasók vagy odáig vannak érte, vagy legszívesebben fejen vágnák egy lapáttal és örökre elásnák. De ez szuper, mert nem közömbös. Bevallom, én nagyon szerettem őt írni, jól szórakoztam közben. És igen, drága Jackünk tartogat még bőven meglepetéseket. Azt ígérhetem, hogy a továbbiakban is önmaga lesz, de azért néha bekukkanthatunk a felszín alá. Több van odabent, mint ahogy elsőre látszik.


9. Vannak más készülőben lévő könyveid?

Aurora: Igen, Az ikerlangbűbáj többi része már elkészült, megjárta a szerkesztést és már borítót is kapott. Már csak arra vár, hogy megjelenjen. Azóta belekezdtem egy újabb interaktív történetbe, ami jóval sötétebb hangulatú, és inkább szól húsz- és harmincéveseknek, mint fiatalabbaknak. Kihívás, mert krimit még sosem írtam, persze ebben is vannak fantasztikus elemek.
Emellett elkészült még egy kaland és kicsit lélektani fantasym, jelenleg pedig egy olyan fantasyt írok, ami a reformkori Magyarországon kezdődik, de mivel portál fantasy, egy ahhoz hasonló, másik világban találják magukat a szereplőim. Úgyhogy folyamatosan jönnek a történetek.


10. És végül ha pár sorban össze kellene foglalnod hogy te miért ajánlod a Tűzrókát, akkor mit mondanál?

Aurora: Ez egy nehéz kérdés, mert mint "anyja", elfogult vagyok saját könyvemmel kapcsolatban.
Az viszont biztos, mindenképp +16 éves kortól ajánlom, főként Jack karaktere miatt.
Ennek a könyvnek az elsődleges célja, hogy szórakoztasson, kikapcsoljon, kirántson kicsit a valóságból. Szóval akik szeretik a kalandot egy csipet mágiával, és változatos (kulturális háttérrel rendelkező) karakterekkel fűszerezve, azok bátran tegyék a polcra, vegyék kézbe, olvassák. Remélem, nem fognak csalódni. Én nagyon szerettem írni ezt a sztorit, és szerintem látszik is a szövegen. :D

Nagyon köszönöm az interjút. Szuper kérdések voltak.

Én köszönöm Neked ezt a csodálatos utazást, amely belopta magát a szívembe. Remélem sikerült felkeltenem az érdeklődést a könyved iránt, hogy minél többen elolvassák. Tényleg csak ajánlani tudom, de csak 16 éven felülieknek 😃.

Nikusz