2024. június 12., szerda

Interjúm Monos Anett irónővel

Sziasztok.

Szerintem már elég sokan tudjátok rólam, hogy imádok interjút készíteni hazai íróinkkal, írónőinkkel főleg ha első regényesek és kell nekik a reklám, hogy minél jobban megismerhessük őket. 
Most Monos Anett volt az áldozatom, akinek idén júniusban fog megjelenni első regénye a Szenvedélyes hadviselés. 
A kiadó akinek a gondozásában történik mindez, szintén összeköthető vele hiszen a Skarlát Kiadó is egy debütáló kiadó akinek ráadásul Ő az egyik alapítója 😊
Szerencsésnek mondhatom magam amiért előolvasója lehettem ennek a fantasztikus regénynek, ami olyan érzelmi lavinát okozott bennem, hogy még mindig a hatása alatt vagyok. Pont emiatt gondoltam hogy kicsit kifaggatom drága írónőnket a regénnyel és a kiadóval kapcsolatban.
Meg is invitáltam egy kávéra és ő boldogan mondott igent 😅


Én: Kedves Anett, örülök, hogy itt vagyunk. Kérlek mondj magadról pár dolgot, mit érdemes rólad és a munkásságodról tudni?

Anett: Az írás és olvasás mindig az életem szerves részét képezte. A Harry Potter hatására 8 évesen kezdtem írni (mai napig megvan!), és 10 évesen befejeztem az első regényemet. Persze a korai írásaim most már vállalhatatlanok :D Sok zsánerben és korcsoportban kipróbáltam magam, amíg Bálintékon keresztül rá nem találtam a saját utamra. Az első romantikus, lélektani, magyar történetem.

Több novellám is megjelent a C&H Projects gondozásában, ahol én is aktív tag voltam egyidőben. Az írás mellett szenvedélyesen olvasok, és szerkeszteni is szoktam. Sok szöveggel dolgozom, lektorálok is a kiadónak, nagyon élvezem!

Én: Ez az első megírt történeted vagy vannak még eldugva a fiókban?

Anett: Ó, természetesen! :D 4 teljes kézirat vár a sorára a gépen (amiket érdemes szerkeszteni, mert az ennél régebbi írásaim annyira rosszak, hogy szóra sem érdemesek :D ). Mind first draftok, még én sem olvastam át őket.

Én: Mikor kezdted el írni a Szenvedélyes hadviselést? És meddig tartott? Mikorra állt össze a fejedben a kép?

Anett: 2016-ban megírtam a trilógiát, teljes meggyőződéssel, hogy soha nem fogom kiadni :D Aztán 2020-ban mégis nekiültem az átdolgozásnak. Sok írókurzusra vittem magammal őket, és a mostani verziója csupán nyomokban tartalmazza az eredeti történetet. Tavaly be akartam küldeni a Maxim pályázatára, de előtte segítséget kértem Koós Patríciától, aki alaposan kielemezte, és személyes találkozó keretében átbeszéltük a problémákat. Hiszen 4 év átírás után sem volt az igazi. Patrícía javaslatára került vissza Adri szemszöge, jobban ki lett dolgozva a karaktere. (Ő változott a legtöbbet az évek alatt, és bár mindig benne volt, abból a változatból pont kihagytam. Nem tettem jól.) Tavaly újra átírtam az egészet, akkor már nagyon nehezen, hiszen ennyi változat után sokszor belegabalyodtam, kimerültem. Nem volt könnyű menet.

Én: Akkor jó hosszú utat járt be, de úgy érzem elmondhatom, hogy megérte :)
Azért valljuk be elég kemény témákat boncolgat, mint családon belüli erőszak és molesztálás. Mi volt a motivációd?


Anett: A fele személyes élmény, a felével pedig napi szinten találkozik az ember sajnos :/

Én: Az, hogy saját tapasztalatból írtad azt szomorúan hallom, biztos nem lehetett könnyű neked.
Hogyan születtek meg a karakterek a fejedben? Ezt egyébként csak azért kérdezem mert imádom, hogy mindenkinek megvan a szerepe és nem kifejezetten csak mellékszereplők. Lenke nénit kifejezetten imádtam :D

Anett: 8 évük volt rá, hogy alakítsák magukat :D Lenke néni a legtöbb verzióban benne sem volt, mert akkor nem adott hozzá a cselekményhez, ezért fájó szívvel vágtam ki (sok más szereplővel együtt), aztán ő is tavaly került vissza, észrevétlenül belopózott :D Eredetileg egy szemközti háztömbben lakó öregasszony volt, aki meztelenül flangált a lakásban elhúzott függöny mellett, és Bálintot gyanúsította, hogy „leskelődik” utána :D Rengeteg jelenete volt kezdetben, de azok nem számítanak, mert maga a regény milliós karakterszámra rúgott, szétcsúszott a szerkezete, nem volt iránya, csak úgy írtam, abba pedig belefért Lenke néni :D

Adri és Bálint, főleg Bálint belőlem táplálkoznak, de sok helyzetben nem úgy döntenek, ahogyan én tenném. Évekig finomítottam őket, kiismertem, szinte a barátaimmá, élő emberekké váltak. Ez egy folyamat volt, amíg kialakultak, és rengeteg jelenetet írtam velük, amikben megismerhettem őket.

A mellékszereplők tekintetében olvasóként is azt szeretem, ha szerves részei egy történetnek, ezért írás közben is erre törekedtem. Nekik is megvan a maguk története, összekapcsolódnak a főszállal, de akár különálló sztorit is kaphatnának. Ki tudja, talán majd egyszer…


Én:  Ez jól hangzik :) Lenke néni pucéran, jajj :DD bocsi, de ezen most szakadok :D. 
Térjünk át kicsit a férfi főszereplőnkre.. Bálint hogy is mondjam, nálam nagyon előre került a könyves pasi ranglistámon, na jó kicsit bele is zúgtam, na de ki nem? Ő hogyan született meg? Gondolom az volt a cél hogy a női olvasóknak rabul ejtse a szívét :D

Anett: Egyetlen célom volt vele: hogy hiteles férfi karaktert alkossak, aki kellően őszinte és erős. Az már csak bónusz, hogy sokan szeretik, bár azt hittem, hogy megosztó lesz a nagy szája miatt :D Bálintban van a legtöbb belőlem, közelebb áll hozzám, mint Adri, annak ellenére, hogy az Ő traumáját és pánikbetegségét tapasztalatból írtam.

Én: Szerintem tökéletesre sikerült.  Egyébként hány részesre tervezed és mikorra várhatóak?

Trilógiának tervezem, és remélhetőleg jövőre megjelenhet a második rész. Idén nyáron kezdem majd a júliusi NaNoWriMo Camp alatt. Vázlat már van a fejemben, ütős lesz, azt megígérhetem :D

Én: Na jó most aztán felcsigáztál :). Na de beszéljünk kicsit a kiadóról is. Hogyan jött az ötlet, hogy alapítsatok egy kiadót? Ráadásul nem is akármilyet. :)

Anett: Évek óta mindig feljött a téma Nillával, hogy hogyan működnek más kiadók, mik a gyengéik, miken és hogyan lehetne változtatni, máshogy csinálni. Aztán egyszer csak kijelentette, hogy alapítsunk egyet! Vannak kapcsolataink szakemberekkel, jártasak vagyunk a piacon, láttunk eleget ahhoz, hogy elindulhassunk. Emlékszem, pont Könyvhétre mentem, és menet közben az utcán ért az üzenete. Én pedig miért ne alapon rábólintottam :D Egyből elkezdtük a tervezést, a logót, a marketingstratégiát, mindent, ami az induláshoz kellett. Több, mint fél évig készültünk elő, mielőtt nyilvánosság elé tártuk az elképzeléseinket.

Én: Mi a kiadó célja elsősorban?

Anett: Célunk, hogy minőségi regényeket adjunk ki. Minden munkafolyamatot lelkiismeretesen veszünk, alaposan dolgozunk, szeretnénk javítani a magyar piac minőségét. Ezek mellett egy családias közeget kialakítani, ahol valóban foglalkozunk a szerzőkkel és az olvasóinkkal. Nem a profitra és a mennyiségre gyúrunk, hanem a minőségre. Tartalmi szerkesztés nélkül a kezünk közül nem kerülhet ki regény.

Én: Istenem annyira jó ezt hallani :) Nagyon drukkolok nektek, hogy sikeres legyen az elképzelésetek! Egyébként izgulsz már a megjelenés miatt? Hiszen itt van a nyakunkon június 13. konkrétan holnap :D

Anett: Furcsa, de jobban izgultam az előolvasói vélemények miatt :D Ti voltatok a mérce, a regény első igazi megmérettetése, és eddig sikeresen teljesít, aminek szívből örülök, mert megérdemli <3

Én: Hát nálam tuti befutó lett az biztos, most rögtön újra tudnám kezdeni az olvasását. Te milyen fogadtatásra számítasz?

Anett: Vegyes fogadtatásra számítok. Alapból mindenki kritikusabb a magyar szerzőkkel, pláne a romantikus magyarokkal. A karakterek sokszor hoznak rossz döntéseket, a legtöbb olvasó pedig szereti elítélni a megkérdőjelezhető szereplőket. Már így is kaptak hideget-meleget, főleg azért, ahogyan a múltban bántak egymással. Számítottam rá, jogos, ha valakinek ez már nem fér bele, viszont nem akartam szépíteni sem. Egy enemies to lovers történetet akartam, ahol tényleg ellenségek, nem csak mondvacsinált ellentét van közöttük, hanem valódi konfliktus.

Én: Üzensz-e esetleg valamit az olvasóidnak?

Anett: Azt üzenném, hogy merjenek úgy harcolni, ahogyan Adri. Álljanak ki magukért, akármilyen élethelyzetbe kerülnek, és ne adják fel, amikor minden elveszni látszik :)



Nagyon szépen köszönöm Neked, hogy eljöttél és válaszoltál a kérdéseimre, melyek által úgy érzem még közelebb kerültem hozzád és a könyvedhez, na és persze a kiadóhoz is. Imádok ilyen kis kulissza titkokat megtudni a könyvekről :). Remélem hamarosan újra találkozunk és akkor talán már az új kéziratról is mesélsz nekünk :). 

Nektek pedig remélem tetszett az interjú :) 

Ölellek titeket :)

Nikusz

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése