Hadházi Anita: Örökölt múlt

Egy könyvmoly nem is lehetne boldogabb annál, mint amikor egy író, legyen kezdő vagy nem, felkeresi azzal, hogy lenne- e kedve elolvasni a hamarosan megjelenő vagy már éppen megjelent regényét és ajánlást írni hozzá. Az utóbbi időben több ilyen felkérést is kaptam, aminek nagyon örültem, hiszen ez azt véli mutatni, hogy talán jól csinálom, amit csinálok és valakiket igenis érdekel a véleményem. Nem történt ez másként Anitával sem, aki megkeresett és megkérdezte, hogy elolvasnám- e a novemberben megjelenő első regényét, az Örökölt múltat. Természetesen igent mondtam, hiszen ez egy blogger számára kihívás, ráadásul történelmi romantikus, ami a zsánerem 😍.

Pár nap alatt sikerült is elolvasnom eme fantasztikus kis történetet, amit egyenesen imádtam. Megmondom őszintén, hogy nem tudnám megmondani, hogy ez az írónő első regénye. Annyira összetett és izgalmas, hogy azt gondolnánk ez már legalább a harmadik könyve. Nem voltak unalmas részek, a szerelmi szál gyönyörű, a főszereplő pedig olyan jellemfejlődésen megy át, amit sokszor egy több regényes írónál sem látni. Engem teljes egészében elvarázsolt. A fogalmazás, a gyönyörű helyszínek, a különböző karakterek, az E/3 írásmód, az hogy beleláttam mindenkinek a gondolataiba, érzéseibe, a szereplők..mind mind imádnivalóvá és egésszé alakítják a történetet. 

Korábban már megosztottam veletek a fülszöveget, de azért nézzük meg újra miről is szól ez a remek kis történet:

Mit ​teszel, ha a kastéllyal együtt a múltját is megöröklöd?

London, 1819. Sophie Plumbury zavartalanul éli előkelő életét, mígnem apja vidéki birtokot örököl, és lányaival azonnal költözni akar. A Plumbury családot gazos park, omladozó falú kastély és egy mogorva házvezetőnő fogadja Berrytonban. Sophie nem is lehetne csalódottabb, nem érti, apjának mi
oka van rá, hogy egy rozoga házért hátrahagyja kényelmes életüket, az úri társaságot. Gőgös viselkedésével magára haragítja a környék lakóit, még a falu elhivatott orvosával, Oliver Doyle-lal is összetűzésbe keveredik.
A kastély ráadásul nemcsak huzatos, hanem titkokat is őriz, a birtok néhai uráról különös pletykák keringenek a faluban. Sophie-t hidegen hagyják a történetek, amikor azonban kiderül, hogy az édesanyja fiatalon sok időt töltött itt, rájön, hogy talán ez a kastély a kulcs az asszony titokzatos múltjához. De nem csak a birtok kelti fel az érdeklődését. Bár megfogadta, hogy soha többé nem áll szóba Oliverrel, a sors úgy hozza, hogy segítséget kell kérnie tőle.
Hadházi Anita debütáló regénye kalandos utazás a múltba, mégis aktuális. Egy történet családi titkokról, önámításról és az őszinte szerelemről, ami ma is ugyanúgy reményt ad, mint kétszáz évvel ezelőtt.

Ugye milyen jól hangzik? Nos azt kell mondjam ez egy rendkívül erős első regény lett. Az írónő visszakalauzol bennünket az 1800-as évek Angliájába és olyan részletességgel mutatja be nekünk az akkori világot, hogy egy igazi időutazásban van részünk olvasás közben.

Imádtam a történetet, az egészet szőröstül bőröstül. 

Legszívesebben előröl kezdeném és újra olvasnám,

hogy ismét átéljem ezt a csodát. Nekem a történelmi romantikusok abszolút a kedvenceim közé tartoznak, ami nem csoda hiszen életem első és igen meghatározó regénye az Elfújta a szél volt 16 évesen. Az volt az a könyv, ami elindította az olvasói pályámat. Kaptam tőle akkor hideget-meleget, elvarázsolt és megbotránkoztatott, de megszerettette velem az olvasást, a történelmi klasszikusokat és az akkori világot.

Ugyanezt éreztem az Örökölt múlt olvasása közben is. Volt hogy csordultig töltötte a szívemet, aztán jól kifacsarta, de nem tudtam nem imádni, csak olvasni és olvasni akartam mindig és mindenhol. 

Sophie eleinte nem lopta be magát a szívembe hiszen egy elkényeztetett Londoni fruska volt, akinek nem volt jobb dolga, mint vásárolni, kártya partikra és bálokra járni és olyan fennhangon beszélt mindenkivel, mintha ő lenne a világmindenség.  Azt, hogy vidékre kell költözniük családjával, rémálomnak tartja és rangon alulinak. 

Berryton nem igazán elégíti ki az igényeit egészen addig, amíg meg nem ismeri jobban a lakóit, akikről eleinte természetesen szintén nincs túl jó véleménnyel. 

Aztán egy véletlen találkozás Oliverrel, a falu orvosával, felbolygatja a lány életét és érzéseit. Igaz eleinte nem keltenek túl jó benyomást egymásra, annak ellenére, hogy mindketten vonzónak találják a másikat. 

Aztán egy esemény befolyására újból találkozniuk kell, ahol már Sophie egészen másképpen viselkedik és ez Oliverben elindít valamit...természetesen az írónő minden elkövet a történet szempontjából, hogy ők ketten mindig elbeszéljenek egymás mellett. Imádtam a kettejük kapcsolatát, ahogy fejlődött és kibontakozott. 

Közben Sophie is szépen lassan megváltozik és egy igazi vidéki lánnyá avanzsálja magát, akinek egyre több felelősség zúdul a nyakába. 

Folyamatos izgalomba tartott a történet, mindig volt valami, ami miatt izgulhatok, örülhetek vagy épp leesett az állam. 

A szerelmesek jeleneteit rendesen átéltem és éreztem a gyomromban azt a különös bizsergést, mint amikor szerelmesek vagyunk. A lopott pillantások, érintések azok a bizonyos majdnem csókok. 

Ez a könyv nem csak szórakoztat, hanem tanít is egyben. Nem másra, az életre, a fejlődésre, hogy miként találjuk meg önmagunkat és ezáltal, hogyan jutunk el másokhoz. 

Öröm volt olvasni az Örökölt múltat, melyben azért felszínre kerültek a múlt sötét titkai, volt benne intrika, bonyodalom, egy csodálatosan kibontakozó szerelem, némi humor és persze a boldog végkifejlet 😍. Annyira imádom ezt a világot és Anitának sikerült úgy megírnia, mintha egy igaz kosztümös filmet néztem volna végig. Köszönöm neki az élményt és a lehetőséget! 

Igazán megmelengette a pici szívemet és örökre bezártam oda eme csodaszép történetet 💞💞💞.

Nikusz